Így hat a menopauza a nők agyára

Lisa Mosconi idegkutató, több évtizede vizsgálja az agyat, 2019-es TED előadását eddig 3.6 millióan nézték meg, amelyben arról beszél, hogy a menopauza hogyan hat az agyra.

A menopauza során a nő menstruációs ciklusa befejeződik, a petefészkekben leáll az ösztrogén és a progeszteron hormontermelés, és ez véget vet a természetes szülés lehetőségének. Ezek a hormonok szabályozzák az agy működését is, és az agy szabályozza a felszabadulásukat – ami azt jelenti, hogy a menopauza is neurológiai folyamat.

„A menopauza sok tünetét nem közvetlenül a petefészkek idézik elő, gondoljunk a hőhullámokra, az éjszakai izzadásra, a szorongásra, a depresszióra, az álmatlanságra, az agyködre (brain fog)” - mondja Lisa Mosconi, a Weill Cornell Medicine neurológiai docense és a Women’s Brain Initiative igazgatója. "Ezek agyi tünetek, és úgy kell tekintenünk az agyra, mint egy olyan valamire, amelyre a menopauza legalább akkora hatással van, mint a petefészkekre."

Sok elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miben különbözik a nők agya a férfiakétól, és garantálja, hogy nem létezik nemi alapú agy.

A nők agya ennek ellenére bizonyos tekintetben különbözik a férfiak agyától, és erről azért kell beszélni, mert fontos az egészségünk szempontjából. Például a nőknél nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak szorongásos rendellenességet vagy depressziót, mint a férfiakat, nem beszélve a fejfájásról és a migrénről. A nők nagyobb valószínűséggel szenvednek Alzheimer-kórban, mint a férfiak. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka a bolygón, csak az Egyesült Államokban közel hatmillió embert érint. Ezeknek az embereknek csaknem kétharmada nő, tehát minden Alzheimer-kórban szenvedő férfira két nő jut. Miért van ez így? A kor? Az élettartam? Mi más lehetne?

Az agyunk másképp öregszik, és a menopauza kulcsszerepet játszik ebben a nőknél. Manapság a legtöbb ember úgy gondol az agyra, mint egyfajta fekete dobozra, amely el van szigetelve a test többi részétől. A valóságban azonban az agyunk állandó kölcsönhatásban van a többi szervvel. És talán meglepő, de a reproduktív rendszerrel való kölcsönhatások kulcsfontosságúak a nők agyának öregedési folyamatában. Ezeket a kölcsönhatásokat hormonjaink közvetítik, és tudjuk, hogy a hormonok nemenként különböznek.

A férfiaknak több a tesztoszteronjuk, a nőknek több az ösztrogénjük. De ami itt igazán számít, az az, hogy ezek a hormonok élettartamukban különböznek egymástól. A férfiak tesztoszteronja csak későn fogy el, ami persze lassú és nagyjából tünetmentes folyamat lehet.

A női ösztrogének viszont az élet közepén, a menopauza idején kezdenek eltűnni, ami minden, csak nem tünetmentes. A menopauzát a petefészkekkel társítjuk. De amikor a nők hőhullámokról, éjszakai izzadásról, álmatlanságról, memóriazavarokról, depresszióról, szorongásról beszélnek, akkor ezek a tünetek nem a petefészkekben jelentkeznek, hanem az agyban kezdődnek. Ezek neurológiai tünetek, csak egyszerűen nem szoktunk úgy gondolni rájuk. Miért befolyásolja agyunkat a menopauza?

Nos, először is, az agyunk és a petefészkünk a neuroendokrin rendszer része. A rendszer részeként az agy kommunikál a petefészkekkel, a petefészkek pedig ugyanúgy kommunikálnak az aggyal.

Tehát a petefészkek egészsége összefügg az agy egészségével. És fordítva.

Ugyanakkor az olyan hormonok, mint az ösztrogén, nemcsak a szaporodásban vesznek részt, hanem az agyműködésben is. És különösen az ösztrogén, vagy az ösztradiol, valóban kulcsfontosságú az agy energiatermelésében. Sejtszinten az ösztrogén szó szerint arra készteti az idegsejteket, hogy glükózt égessenek, hogy energiát termeljenek. Ha az ösztrogén magas, az agy energiája magas. Amikor azonban az ösztrogén csökken, a neuronok lassulni kezdenek, és gyorsabban öregszenek. A tanulmányok pedig kimutatták, hogy ez a folyamat akár amiloid plakkok kialakulásához is vezethet, amely az Alzheimer-kór jellemzője.

Ezek a hatások erősebbek bizonyos agyi régiókban, kezdve a hipotalamusztól, amely a testhőmérséklet szabályozásáért felelős. Ha az ösztrogén nem aktiválja megfelelően a hipotalamuszt, az agy nem tudja megfelelően szabályozni a testhőmérsékletet. Tehát a hőhullámokért a hipotalamusz felelős. Aztán ott van az agytörzs, amelynek kiemelkedően fontos szerepe van az alvás-ébrenlét ciklusának szabályozásában. Amikor az ösztrogén nem aktiválja megfelelően az agytörzset, alvászavarok lépnek fel. Vagy ott van az amygdala, az agy érzelmi központja, közel a hippokampuszhoz, az agy rövid távú memóriaközpontjához. Amikor ezekben a régiókban csökken az ösztrogénszint, hangulati ingadozásaink lesznek, vagy elfelejtünk dolgokat. Tehát ez a menopauza agyanatómiája, ha úgy tetszik.

Ezen a képen egy női agyat láthatunk, amely az agyi energiaszintet mutatja menopauza előtt és után (PET CT-vel készült képek), látható, hogy a jobb oldali sötétebb, mint a bal oldali. Ez 30%-os csökkenést jelent az agy energiaanyagcseréjében, amely fáradtságot, kimerültséget válthat ki.

Általánosságban elmondható, hogy ez azonos korú férfival nem történik meg. Több száz emberen végzett vizsgálataink során kimutattuk, hogy a középkorú férfiak agyi energiaszintje általában magas. A nőknél az agyi energia általában rendben van a menopauza előtt, de aztán az átmenet során fokozatosan csökken. És ez életkortól függetlenül kiderült.

Nem az számított, hogy a nők 40, 50 vagy 60 évesek voltak, hanem, hogy menopauzában voltak.

Természetesen további kutatásokra van szükség ennek megerősítésére, de úgy tűnik, hogy a középkorú nők agya érzékenyebb a hormonális öregedésre, mint a kronológiai öregedésre. És ez fontos információ, mert nagyon sok nő érzi ezeket a változásokat. Nagyon sok páciens meséli, hogy úgy érzik, finoman szólva is, hogy trükközik velük az elméjük.

Nagyon sok nő aggódik amiatt ilyenkor, hogy úgy érzi, hogy megőrült vagy hogy valóban a demencia útjára lépett. (Talán viccesen hangzik, de nem az.) Az igazság az, hogy az agy egyfajta átmeneten megy keresztül, időre és támogatásra van szüksége az alkalmazkodáshoz.

De ha valaki attól tartana, hogy a középkorú nők esetleg alulteljesítenek, nos, megvizsgálták a kognitív teljesítményt is, és egyáltalán nem találtak különbséget férfiak és nők között a menopauza előtt és után, ezt más tanulmányok is megerősítik.

Tehát alapvetően fáradtak vagyunk, de ugyanolyan élesek.

Mindezek ellenére van még valami, amire érdemes figyelni. Ahogy fentebb írtam, az ösztrogén csökkenése potenciálisan elősegítheti az Alzheimer-plakkok képződését. De van egy másik agyi szkennelés is, amely pontosan ezeket a plakkokat vizsgálja. Ez kimutatta, hogy a középkorú férfiaknak alig van ilyen. De a nők esetében a menopauza felé vezető átmenet alatt meglehetősen kismértékű növekedés tapasztalható. Nem minden nőnél alakulnak ki a plakkok, és nem minden nőnél, akinek plakkjai vannak lesz demencia. A plakkok jelenléte kockázati tényező, semmiképpen sem diagnózis.

Eddig úgy gondoltuk, hogy a menopauza a változókorhoz, az Alzheimer-kór pedig az idős korhoz kapcsolódhat. A valóságban azonban számos tanulmány kimutatta, hogy az Alzheimer-kór a klinikai tünetek megjelenése előtt évekkel, ha nem évtizedekkel az agyban bekövetkező negatív változásokkal kezdődik. Az Alzheimer-kór nem egyik napról a másikra alakul ki, sokkal inkább számos genetikai, egészségügyi és életmódbeli esemény eredménye, amelyek az életút során megtörténtek, és az élet közepén felgyorsulnak. Tehát a nők esetében úgy tűnik, hogy ez a folyamat az élet közepén, a menopauza idején kezdődik. Ez fontos információ, mert ez megadja nekünk az idővonalat, hogy elkezdjük keresni ezeket a változásokat.

Átlagosan a legtöbb nő az ötvenes évei elején éli meg a menopauzát. Ez történhet korábban is, gyakran orvosi beavatkozások miatt, például méheltávolítás és/vagy a petefészek eltávolítás miatt,

Sajnos bizonyíték van arra, hogy a méh és még inkább a petefészkek menopauza előtti eltávolítása korrelál a demencia magasabb kockázatával a nőknél. A legtöbb nő nincs tisztában ezzel az összefüggéssel, ezért is kell beszélni róla.

Amennyiben szükség van ezekre az eljárásokra, nem lehet elutasítani őket, itt az a lényeg, hogy valóban jobban meg kell értenünk, mi történik az agyunkkal a menopauza során, legyen az természetes vagy orvosi menopauza, és hogyan védhetjük meg agyunkat eközben.

Az Alzheimer-kór komolyabb veszélyt jelent a nők egészségére, mint a mellrák. A 60-as éveikben járó nőknél körülbelül kétszer nagyobb az esélye annak, hogy életük hátralévő részében Alzheimer-kór alakul ki náluk, mint mellrák.

A statisztikák megdöbbentőek, három Alzheimer-beteg közül kettő nő.

A betegséggel kapcsolatban az egyik legdurvább tény, hogy egy 45 éves nőnél egy az öthöz az esélye, hogy hátralévő élete során Alzheimer-kór kialakuljon, míg egy vele azonos korú férfinál csak egy a tízhez.

Hogyan védjük meg az agyunkat?

Szedjünk hormonokat? A hormonterápia számos tünet, például hőhullámok enyhítésében segíthet, de a demencia megelőzésére jelenleg nem javasolt, mondja Mosconi. Sokan dolgoznak különböző készítmények és különböző dózisok és különböző idővonalak tesztelésén, és remélhetőleg ez a munka előbb-utóbb eredményhez vezet.

Eközben vannak olyan egyéb dolgok is, amelyeket ma tehetünk hormonjaink támogatása érdekében, amelyekhez nincs szükség gyógyszeres kezelésre, de azt megkívánják, hogy alaposan átgondoljuk életmódunkat. Ez azért van így, mert az elfogyasztott ételek, mennyit mozgunk, mennyit alszunk vagy nem alszunk, mennyi stressz ér bennünket az életünkben, ezek mind olyan dolgok, amelyek hatással lehetnek a hormonjainkra – jól és rosszul.

Az agy az a szerv, amelyet legkönnyebben károsít a helytelen táplálkozás.

Ahogyan vannak olyan élelmiszerek, amelyek támogatják az agyi és a kognitív fittséget, vannak olyanok is, amelyek károsak lehetnek és növelik a demencia kockázatát.

Az agynak például kifejezetten szüksége van olyan többszörösen telítetlen zsírsavakra, mint például a lazacban és a dióban található omega-3, vagy esszenciális aminosavakra és glükózra vagyis egyszerű cukorra, valamint számos vitaminra és ásványi anyagra.

Ironikus módon, ha valami jót tesz az agynak, az jót tesz a test többi részének is, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Például az alacsony szénhidráttartalmú diéták divatosak lehetnek, de az agynak szüksége van olyan glükózban gazdag ételekre, amelyek nem emelik meg az inzulinszintet, például édesburgonyára és bogyós gyümölcsökre.

Az agy ezeket szereti a legjobban:

• A kaviár tele van omega-3 zsírokkal, B6- és B12-vitaminnal, magnéziummal, vassal, fehérjével és antioxidánsokkal

• Sötétzöld levelű zöldségek, mint a spenót és a kale, tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rostokkal és tápanyagokkal, amelyek támogatják az idegrendszert

• A bogyós gyümölcsök antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek segítenek megőrizni a memória frissességét

• A glükózban gazdag, rostban gazdag ételek, amelyek nem befolyásolják az inzulinszintet, mint például a teljes kiőrlésű gabonák és az édesburgonya

• Az extra szűz olívaolaj és a lenmagolaj szintén kiváló omega-3 forrás

Az optimalizált agyműködés érdekében a cél az, hogy az agy megfelelő mennyiségű glükózhoz jusson, miközben a vércukorszint stabilan marad. Az idegkutató azt javasolja, hogy vizsgáljuk meg az élelmiszerek glikémiás terhelését, ez a szám azt becsüli meg, hogy az étel mennyivel emeli meg az ember vércukorszintjét elfogyasztása után. Mosconi szerint a legjobb módja annak, hogy az agyat boldoggá tegyük, ha alacsony glikémiás, magas rosttartalmú ételeket alkalmazunk, és minimálisra csökkentjük a magas glikémiás tartalmú ételek, mint például tészta és pékáruk fogyasztását.

"Kerülni kellene a telített zsírokat, amelyek gyulladást okozhatnak, és csökkenthetik az agy oxigénellátását, valamint a transzzsírokat, a kognitív károsodás kialakulásához nagyon kevés transzzsír is elég" - mondja Mosconi. "Számos tanulmány szerint azok az emberek, akik napi két gramm transzzsírt fogyasztottak, kétszer akkora kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akik két grammnál kevesebbet ettek."

(Miben van transzzsír? Például margarinok, ropik, kekszek, chipsek, nápolyik, tartós muffinok, croissan-ok, és egyéb csomagolt sütemények, fánkok, szaloncukrok, négercsók, csoki figurák, téli fagyik, töltelékes csokoládék, pattogatott kukorica, mélyhűtött pékáruk és pizzák, leveskockák és-porok, salátaöntetek)

Számos diéta (értsd életmód) létezik, de a tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán étrend különösen támogatja a nők egészségét. Az ilyen életmódot követő nőknél sokkal kisebb a kockázata a kognitív hanyatlásnak, a depressziónak, a szívbetegségnek, a stroke-nak és a ráknak, és kevesebb hőhullám fordul elő náluk. Ennek az étrendnek az az érdekessége, hogy meglehetősen gazdag olyan élelmiszerekben, amelyek ösztrogént tartalmaznak fitoösztrogének formájában vagy olyan növényekből származó ösztrogéneket, amelyek enyhe ösztrogénként hatnak a szervezetünkben. Lenmag, szezámmag, szárított sárgabarack, hüvelyesek és gyümölcs. És jó hír, hogy az étcsokoládé is tartalmaz fitoösztrogéneket (minimum 70%-os).

Tehát a diéta az egyik módja az ösztrogéntermelésnek, de ugyanolyan fontos, hogy kerüljük az ösztrogénszintet elnyomó dolgokat, különösen a stresszt. A stressz szó szerint eltünteti az ösztrogéneket, és ez azért van, mert a kortizol, amely a fő stresszhormon, egyensúlyban működik az ösztrogéneinkkel. Tehát ha a kortizol emelkedik, az ösztrogénszint csökken. Ha a kortizol lecsökken, az ösztrogén szintje újra emelkedik. Tehát a stressz csökkentése nagyon fontos.

Az agyunk támogatása fontos feladat, és minél több nő ismeri ezeket az információkat, annál hamarabb tudjuk megdönteni a menopauza körüli tabukat, és olyan megoldásokkal is előállhatunk, amelyek valóban működnek, nemcsak az Alzheimer-kór, hanem a nők agyának egészére nézve is.

Az agy egészsége a nők egészsége.

Összefoglalva:

🧠 Az ösztrogén (ösztradiol) a női agy „fő szabályozója”, növeli az energiát, az immunitást, az ellenálló képességet és az általános egészséget. Amikor az ösztrogén csökken a menopauza során, akkor mindezen funkciók is csökkennek.

🧠 A menopauza számtalan változást idéz elő az agy szerkezetében, az energiafelhasználásban és az agy-régió kapcsolatában. Ezek a változások okozhatják a menopauza tüneteit, miközben növelik az Alzheimer-kór kockázatát is.

🧠 Az agy energiája drámaian csökken az átmenet során. Ez agyi ködöt, fáradtságot és szokatlan érzést válthat ki.

🧠 Az agyi változások azonban sok nő számára átmenetiek. Az energiaszintek a menopauza után kb. 6 évvel emelkedést mutatnak, ami összefüggésben áll a tünetek, például a hőhullámok enyhülésével.

🧠 A szürkeállomány a menopauza alatt is csökken, de az azt követő években az agy egyes részein stabilizálódhat vagy visszafordulhat. Ez a „helyreállás” korrelál a memória teljesítményének fellendülésével! Figyelem, a csökkenés tartós volt az Alzheimer-kór genetikai kockázatának kitett nőknél.

🧠 Ezek a változások azonban a legtöbb nőnél átmenetiek. A nők agya legalább részben kompenzálja ezeket a csökkenéseket a fokozott véráramlással és az ATP nevű molekula termelésével, amely a sejtek fő energiaforrása. Az agyi energia a menopauza után kb. 5 évvel tetőzik, ami összefüggésben áll például a hőhullámok enyhülésével.

🧠A kutatás azt mutatja, hogy a legtöbb nő agya képes új normális állapotot találni a menopauza után.

A menopauza átformálja a női agyat.

A menopauza előtt a kiegyensúlyozott hormonjaink élénken, energikusan és fiatalosan tartják agyunkat. Amikor az ösztrogén csökkenni kezd a menopauzában, zavaró hőhullámok vagy álmatlanság gyötör bennünket – és egyeseknél a hormonális változások csökkentik az agy azon képességét, hogy ellenálljon az olyan betegségeknek, mint az Alzheimer-kór.

Legfőbb ideje normalizálni a menopauzát a nők tapasztalatainak megosztásával, hogy félelemtől, szégyentől és titkolózástól mentesen élhessük meg ezt az átmenetet. Noha a menopauza tünetei gyengítőek lehetnek, fontos tudatában lennünk annak, hogy agyunknak megvan az a csodálatos képessége, hogy alkalmazkodjon a menopauzához, és folytassa tovább!

Források: Lisa Mosconi weboldal, Instagram, nyilatkozatok.