A feminizmus új harctere

Szerző: László Krisztina / Marie Claire, 2020 szeptember

Nem betegség, hanem a korral járó, természetes állapot, amely egyszer minden nőt elér. Ennek ellenére, aki belép a változókorba, a legnagyobb titokban tartja. Fél, ha kiderül, ráaggatják a lesajnáló

jelzőt, hogy öreg.


Valljuk be, aki így tesz, annak igaza is van: míg a munka világában az ötvenes férfiak a karrierjük csúcsán vannak, és semmi sem emlékezteti őket a korukra, a velük egyidős nők közül jóval kevesebben mondhatják ezt el magukról. A nők nagy többsége ebben az életkorban kezd láthatatlanná válni, és ha valaki egyszer kipörög a munkaerőpiacról, egyáltalán nem biztos, hogy vissza tud oda térni. Pedig még jó húsz évig aktív résztvevője marad a társadalomnak, ráadásul már sokkal kevesebb családi kötelezettséggel és sokkal nagyobb bizonyítási vággyal rendelkezik, mint az utána következő generáció női tagjai. Eljött hát az idő a tabudöngetésre a menopauzával és a változókorban lévő nőkkel kapcsolatban!


A menopauza nem egy szexi téma. Senki sem szeret nyíltan beszélni róla, főleg nem Magyarországon, ahol ezt a kérdést még mindig mindenki magánügynek tekinti. A változókorról szóló újságcikkekben név és arc nélkül vallanak nők a tüneteikről, egyetlen híresség sem állt még ki a nyilvánosság elé, és vallott őszintén arról, mit él át egy középkorú nő. Iványi Orsolya kommunikációs tanácsadó, a NeverOrdinaryWoman blog szerzője a kevés kivételek egyike. Célkitűzése, hogy a menopauza ne legyen tabutéma, beszéljünk többet róla, és változtassuk meg a közvéleményben kialakult előítéleteket. „Az átlagos nő úgy gondolja, hogy a menopauza ötvenéves kora körül fog beköszönteni (általában így is van), addig meg jobb nem is tudni róla. 44 évesen én is úgy hittem, messze van még, semmit nem is tudtam a menopauzáról. Egy nőgyógyászati műtét előtt kérdezték meg tőlem, hogy változókorban vagyok-e. Annyira bárgyún nézhettem a nővérre, hogy zavartan megkérdezte: menstruálok-e még.


Igennel válaszoltam, erre ő kijelentette, hogy akkor a perimenopauzában vagyok. Szégyenszemre erről sem hallottam korábban, ekkor kezdtem el olvasni a témáról, majd fél évvel később írni róla, amikor saját magamon is tapasztaltam bizonyos tüneteket” – meséli személyes történetét Orsolya, aki az elmúlt két évben egy támogató, negyven pluszos női közösséget hozott létre a közösségi médiában. Tagjai rengeteg fontos információt megosztanak egymással a testükkel, a lelkükkel és az élethelyzetükkel kapcsolatban.


A NŐ ÉRTÉKE, AMIKOR MÁR NEM SZÜLŐKÉPES

„Ha az evolúciós pszichológia szemszögéből közelítjük meg a menopauzában lévő nők helyzetét, akkor elég durva képet kapunk – állítja Törőcsik Mária marketingoktató, trendkutató. – Amikor egy nő már nem szülőképes, elveszíti az érdeklődést a férfiak és a társadalmi közeg részéről. Már nem játszhat a vonzó női praktikákkal, már nem releváns részéről ez a fajta magatartás. Ez az új helyzet felborítja az életüket, az önértékelésüket, újra kell gondolniuk az életstratégiájukat.”


Nagyon nehéz ezt elfogadni, főleg azért, mert szerencsés esetben ugyanannyi évük van még hátra, mint amennyit eddig megéltek. Végtelenül igazságtalanság, hogy az idősödés a nőknél látványos jelekkel jár együtt. A hőhullámok és a testsúlynövekedés mellett a megmagyarázhatatlan érzelmi kitörésekkel járó hangulatingadozások sok kellemetlen helyzetet okoznak. Míg a társadalom abszolút elfogadja a kamaszok kiszámíthatatlanságát, akik hasonló hormonális változásokon mennek keresztül, egy érett nővel egyáltalán nem elnéző.


A 21. század kortalan női

„A menopauzában lévő nők a baby boomer és az X generáció tagjai, ők nehezebben élik meg a menopauza időszakát, mint anyáik, nagyanyáik, akik közelebb álltak a természethez, könnyebben belenyugodtak a változás tényébe – mondja a trendkutató. – A rendszerváltás után nálunk is beköszöntött a teljesítményorientált világ, a fiatalság kultusza, a mai kor középkorú nője nem nyugszik bele, hogy láthatatlanná váljon, változatlanul mutatni akarja az erejét.”


Van, akinek sikerül, van, akinek nem. A menopauzát megélő nők még aktívak, de gyakran előfordul, hogy kiesnek a versenyből. Miközben a tüneteikkel szenvednek és próbálják újratervezni az életüket, kiszolgáltatottá válnak. Ha valakinek kicsit gyengébb az önérvényesítő képessége, kicsúszhat alóla a talaj, így a határozottabbak, a fiatalabbak lépnek a helyébe. Nagy a küzdelem, de napjaink idősödő nőjének sokkal több eszköze van, hogy ezt az időszakot fizikailag kellemesebben élje meg. Megpróbáljon időtlen, kortalan nővé válni, és ezt a státuszt minél hosszabb ideig fenntartani – mert ezt elfogadja a társadalom. „Nem tudok azonosulni azzal, hogy az ötven az új negyven és a negyven az új harminc – vallja Iványi Orsolya. – Ideje lenne végre elengedni ezeket a mankókat, és elfogadni, bevállalni az életkorunkat.

Sokkal inkább azzal kellene foglalkozni, hogy az életünk második felét jobban és teljesebben éljük le. Én nem akarok fiatalabbnak kinézni a koromnál, fiatalos lenni, a koromhoz képest jól kinézni. Egyszerűen csak jól akarok kinézni, mindegy hány éves vagyok. Át kellene értékelni a negyven feletti nő fogalmát, visszaadni a méltóságát ennek az életkornak.”


Fizetőképes célcsoport, akiket nem lehet becsapni

Egyre tovább élünk, egyre jobban öregszik a társadalom. Ez a tény idővel visszahat majd arra, hogy az érett nő képe pozitívabbá váljon a társadalomban.„Ha a legfrissebb statisztikai adatokat nézzük, az ötven fölöttiek a leginkább fizetőképes célcsoport, ennek ellenére még mindig a hirdetések jó része a 18–49 éveseknek szól. Az érett korosztályt már nem lehet becsapni, puszta ígéretekkel elkápráztatni,

jól meggondolják, hogy mire költenek – folytatja Törőcsik Mária. – Egy érett nő nem szereti, ha érettnek

titulálják, mivel még mindig nem feltétlenül pozitív az érett nőkről kialakult kép a közvéleményben.


Nem véletlen, hogy a marketingben az idős korosztály elnevezés akár már a negyven plusznál kezdődik. Ezt azért van, mert így pozitívabbnak tűnik a kép.” Egyébként a negyven plusz és a hatvan plusz között nem olyan nagy a szakadék, sok hatvan feletti nő – akik még benn maradtak a versenyben – fantasztikusan tartja magát. Megőrzik a szokásaikat, hűek maradnak kedvenc márkáikhoz, ugyanúgy meg lehet szólítani őket, mint a negyven pluszos társaikat.


NAGYMAMA SZEREP HELYETT ÖNKÉNTESKEDÉS

Az idősebb nő szerepe a családon belül is változóban van. A gyermekét támogató nagymama karaktere kezd kiürülni, részben azért, mert későn, vagy egyáltalán nem születik unoka. A családok egymástól távol élnek, a mindennapos segítés lehetősége nem adott. Régen könnyedén át lehetett menni a gyereket nevelő státuszból az unokázó státuszba, ez ma már nem lehetséges. Ám Törőcsik Mária örömmel tapasztalja, hogy egyre több idősödő nő segítő civil kezdeményezésekben vesz részt, a gondoskodás iránti vágyát itt éli ki. Már nem a saját egójukat helyezik előtérbe, az empátiájuk már nemcsak a szűk környezetükre korlátozódik, hanem a tágabb szociális környezetükért vállalnak felelősséget.

DSC_3796.jpg

Iványi Orsolya, Vichy Neovadiol Változókor nagykövet

Ha még többet szeretnél megtudni rólam, ide kattints!

Hírlevél

Köszönöm a feliratkozást!

  • Facebook
  • Instagram
  • YouTube