Meghalt Elsa Peretti, aki forradalmasította az ékszervilágot


Hét éve találkoztam először Elsa Peretti nevével, ugyanis olyan szerencsés voltam, hogy kaptam egy Tiffany nyakláncot egy kis babszemmel. Az olasz Elsa Peretti, a modellből lett ékszertervező számos kultikus darabot készített a Tiffanynak pályafutása során, ilyen volt például ez a babszem is. A babszem, amely mindennek az eredete.



Elsa Peretti 80 évesen március 18-án halt meg egy kis spanyol faluban Barcelona mellett.


Pénteken korán ébredtem, 4-kor pörgettem az Instat (akkor még volt Instám!), amikor is megláttam a hírt a Nando és Elsa Peretti Alapítvány oldalán, hogy Elsa elhunyt 80 évesen. Nyilvánvalóan nem ismertem személyesen, de nagyon felkavart hír. Emlékszem, 2 éve találtam rá az Instajara, és mindig nagy ámulattal néztem a bejegyezéseket. Egy élő legenda írásait, olyan volt, mintha a személyes naplóját olvastam volna. Micsoda élete volt!


Elsa Peretti Firenzében született 1940-ben, jómódú, konzervatív családba érkezett, formális neveltetést kapott Rómában és Svájcban. Apja Fernando Peretti olajipari vállalkozó volt. Kezdetben francia nyelvtanításból élt, és síoktatóként dolgozott a német nyelvű svájci hegyi faluban, Gstaadban. Később visszatért Rómába, hogy belsőépítész diplomát szerezzen, majd a milánói építésznél, Dado Torrigianinál dolgozott.

Szókimondó személyisége nem tolerálta a konvenciókat, így másfajta életszemléletet keresett, ez azzal is járt, hogy szüleivel nem igazán tartotta a kapcsolatot, így a vagyonból sem jutott neki, mielőtt azt gondolnánk, hogy a pénz nem volt számára fontos. De erről majd később. Ez a keresés-kutatás jellemzte nyugtalan ifjúságát, amelynek során számos különböző országban élt. Két hely különösen fontos volt számára: Barcelona, ahol divatmodellként elkezdi karrierjét, közben tanulmányozza Gaudi művészetét, bekerül Salvador Dali köreibe, szobrászkodni kezd.

A másik pedig New York, ahova a hatvanas években vetődik és ahol mondhatjuk, hogy két végén égette a gyertyát, olyan barátok között, mint Truman Capote, Liza Minelli vagy Andy Warhol, a Studio 54-ben bútordarab lesz, Halston, a híres divattervező múzsája, modellje, Helmut Newton fotós kedvence.



Peretti mindvégig saját kreativitásának manifesztálódását kereste. Aztán egy napon azt mondta, ékszereket fogok készíteni.



Organikus ékszerei, melyeket a természet és Henry Moore szobrai ihlettek, tökéletesen illeszkedtek a kor stílusához. Divattervező barátai a kifutón tesztelték őket, azonnali sikert hoztak.


1974-ben a Tiffany ékszerkészítője lesz, ahova majd 47 éven keresztül szállítja a kultikus darabokat. A Tiffany 2019-es adatai szerint percenként egy Peretti ékszert vagy tárgyat adnak el valahol a világon, és három percenként egy Open Heart darabot. A Peretti termékek a Tiffany árbevételének 7–9 százalékát teszik ki a mai napig.





A Vogue magazinban 1976-ban, a fotókat a legendás Horst P. Horst készítette Elsa saját New Yorki otthonában. Imádom, hogy koszos a lába!





Elsa a mindennapokból és a természetből inspirálódott, a leghíresebb design darabjai például a bab, a csont, az alma. Ő maga úgy gondolta: „Nincs új design, mert a jó vonalak és formák időtlenek.”



Az egyik leghíresebb design-ja a Bone Cuff azaz a Csont (formájú) Karkötő, amelyet még 1970-ben talált ki a Tiffanynál is nagy sikert aratott.


“A csontok iránti szeretetemben nincs semmi kísérteties. Gyerekkoromban a dadusommal folyamatosan tizenhetedik századi kapucinus templom temetőjébe jártunk sétálni, ahol mindent emberi csontok díszítettek. Anyámnak újra és újra vissza kellett küldenie az ellopott csontokkal. A megtiltott dolgok örökre veled maradnak.”


Sophia Loren, Liza Minelli, Grace Jones sőt Carrie Bradshow is Bone Cuff rajongó volt.




2020-ban a design 50. születésnapján limitált, színes kiadással rukkolt elő a Tiffany. A legolcsóbb változat olyan 1000 euro körül van.



Az ezüstmunkához való ragaszkodása ugyanolyan forradalmi volt, mint darabjai. Míg sokan lenézték az ezüstöt, ő meglátta a nemességét és friss fiatalosságát. “Olcsó, könnyű vele dolgozni, és imádtam a viktoriánus ezüst ékszereket, amelyeket a Portobello Road Marketen találtam.” – mondta. Legfőképpen pedig tudta, hogy az ezüst biztosítja a megfizethetőséget, amely mindig is az egyik legfontosabb szempont volt nála.


A Tiffany több, mint 50 különböző, Peretti által tervezett darabot árul, köztük funkcionális tárgyakat, például pizzavágót, nagyítót, evőeszközöket és kancsókat, és persze az ékszereket.


Amikor már soknak találta a csillogást, visszavonult Spanyolországba, Sant Martí Vell faluba, ahol 1968-ban már vásárolt néhány házat, és ezeket egyesével elkezdte felújítani. Peretti egyszerű módon, már-már aszketikusan élt Katalóniában, amely talán elő is segítette számára az alkotást.


Peretti a WSJ-nek adott interjút tavaly augusztusban, ahol azt mondta, hogy a 21. század nem az ő világa, ő más időkhöz tartozik.


Kibékül apjával annak halála előtt, és 2000-ben emlékére, megalapítja Nando és Elsa Peretti Alapítványt. “Egyre inkább rájövök, hogy mindent, amit tettem, miatta tettem” – mondja. Az alapítvány széles körű filantróp missziója – a biológiai sokféleség megőrzése, az oktatás, az emberi jogok, az egészségügy, az orvosi kutatás, a művészet és a kultúra, beleértve az általa Barcelonában alapított színházat, a Teatre Akadèmia-t is – életének fő része lett.

“Semmi sem vagyok” – mondja. “Távolabbra nézek, mindent átérzek, érzek az állatok iránt, a fák iránt, mindenki iránt.” Tavaly alapítványi forrásokat ajánlott fel amazoniai erdőirtások elleni küzdelemhez. Az alapítvány tavaly 950 000 dollárt fordított a Covid-19 sürgősségi akcióira, amelyek célja a legkiszolgáltatottabbak és a marginalizálódott emberek – köztük az olaszországi migránsok, valamint az afganisztáni és bolíviai közösségek – megsegítése volt. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása társadalmi vagy ökonómiai helyzettől függetlenül, ezen dolgozott. A jelentések szerint az alapítvány 15 év alatt mintegy 42 millió eurót adott világszerte 852 projektnek.


Számomra a világon a legegyszerűbb, hogy jó tervező legyek. De jó embernek lenni, az nehéz. ”- mondta. – De mindig igyekszem.”






DSC_3796.jpg

Iványi Orsolya, Vichy Neovadiol Változókor nagykövet

Ha még többet szeretnél megtudni rólam, ide kattints!

Hírlevél

Köszönöm a feliratkozást!

  • Facebook
  • Instagram
  • YouTube