A nők többsége a mellráktól retteg, a valóságban a 40 év feletti nők halálozásának közel fele szív- és érrendszeri betegségek miatt történik

Régóta ismert, hogy 50 éves kor előtt a férfiaknál sokkal gyakoribbak a szívbetegségek, mint a nőknél. Ez az előny azonban a nők számára a menopauza után megszűnik, és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási aránya kiegyenlítődik a két nem között. A fő ok az ösztrogén védő hatásának megszűnése. A rendszeres kardiológiai kontroll segíthet a megelőzésben, mégis kevesen élnek vele, mondja Dr. Bajcsi Éva, a Wellway Clinics kardiológusa.

A menopauza során fellépő hormonális változás nem csak életminőséget befolyásoló tüneteket hozhat, hanem a hosszú távú egészségkárosodás kockázatát is magában hordozza. A három ilyen terület létezik, ebből az egyik a szív- és érrendszeri betegségek.**

A szívbetegségek kockázata az életkor előrehaladtával általában növekszik, de a nők esetében ez különösen igaz lehet. Az átmenet a menopauzába – vagyis a menopauzát megelőző és az azt követő évek – egy olyan időszak, amikor a szív- és érrendszeri betegségek kockázata fokozatosan emelkedik.

A 40 év feletti nők körében egyre nagyobb arányban fordul elő szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás – közel 50%-uk ezek következtében veszti életét.  Miközben a nők többsége leginkább a daganatos megbetegedésektől – főként a mellráktól – tart, a valóságban a menopauza után a halálozások 60%-át szív- és érrendszeri betegségek okozzák. Ezzel szemben az emlőrákban csupán a nők körülbelül 4%-a, petefészekrákban pedig mindössze 1%-uk hal meg.

“A hormonális változás elkerülhetetlen, de nem lehet mindent az ösztrogénre fogni. Azt tudjuk, hogy ez egy érvédő hormon, jó irányba stabilizálja a vérzsírokat, tehát a jó koleszterin növekszik általa, a rossz koleszterin csökken, és gyulladásgátló hatása is van. Viszont megjelenik az úgynevezett metabolikus szindróma, amely akkor áll fenn, ha egy személy legalább hárommal rendelkezik az alábbi tényezők közül: hasi elhízás, magas trigliceridszint, alacsony „jó” HDL-koleszterinszint, magas vérnyomás vagy magas vércukorszint. A változókorban megváltozik a testösszetételünk is, a zsír aránya megnő, nemcsak úszógumi formában, hanem a zsigeri zsír is megjelenik a májban, a szívburokban, a koszorúerek mellett. A testsúly növekedése az alfája és az omegája mindennek. Ha nő a testsúly, nő a vérnyomás, ha már eleve magas, akkor romlanak az értékek. Megjelenik az inzulinrezisztencia vagy a kettes típusú diabétesz, és ezáltal egy erős, felgyorsult érelmeszesedés indul be. Ha valaki ezt még dohányzással is tetézi, abból aztán garantált az infarktus”, mondja a doktornő. 

A hipertónia azaz magas vérnyomás kockázata az életkorral nő: 45-55 között minden tizedik, 65 éves kor felett minden harmadik nőnek magas a vérnyomása. A hipertónia a koszorúér betegségek jelentős rizikótényezője.

Ha összehasonlítjuk azokat a nőket, akiknek még van menstruációjuk (vagyis termel a szervezetük ösztrogént), és azokat, akik már posztmenopauzában (azaz ösztrogénhiányos állapotban vannak), akkor kiderül, hogy az első csoport tagjai 50%-kal védettebbek a szívinfarktussal szemben, mint a második csoportba tartozók.

A menopauzához kapcsolódó hőhullámok és éjszakai izzadás is összefüggésbe hozható a magas vérnyomás és más szív-érrendszeri kockázati tényezők nagyobb kockázatával. A kutatások azt is kimutatták, hogy a menopauza időszakában fellépő depresszió erősen összefügg a magasabb szív-érrendszeri betegség kockázattal.

“A nők számára előnyös lenne, ha a menopauzát megelőző években többet foglalkoznának a szív-érrendszeri betegségek megelőzésére irányuló erőfeszítéseikkel, ez az életszakasz egy lehetőségekkel teli időszak az életmódbeli változtatásokra. A kutatások szerint a szívbetegség megelőzésének leghatékonyabb módjai közé tartozik a dohányzás mellőzése, a rendszeres testmozgás, az egészséges étrend, az optimális testsúly fenntartása, a megfelelő mennyiségű alvás, valamint a koleszterinszint, a vérnyomás és a vércukorszint kontroll alatt tartása. A legnagyobb megtérülést a fizikai aktivitás hozza, mert csökkenti a szívbetegség, a stroke, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a rák kockázatát, valamint javítja a csontok egészségét, a testsúlykontrollt, az alvást és a mentális egészséget”. – mondta a doktornő.

A korai menopauza extra kockázattal jár, így a menopauza előtti petefészek-eltávolítás után a szívbetegség miatti halálozás esélye körülbelül 50-szer nagyobb, mint a petefészekrák miatt bekövetkező halálozásé, és 12-szer nagyobb, mint az emlőrák miatti elhalálozás valószínűsége. Ha a menopauza spontán módon korán, 45 éves kor előtt következik be, a későbbi koszorúér-betegség kockázata közel másfélszeresére nő. 

Az elmúlt évtizedekben a nők várható élettartama jelentősen megnőtt, és sok országban már meghaladja a 80 évet. Ez azt is jelenti, hogy a nők életük legalább egyharmadát, a menopauza utáni időszakban töltik. 

60 éves kor felett a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága meghaladja a férfiakét. Mindezek ellenére a nők nagy része nincs tisztában a szívbetegség kockázatával, pedig ez nagyobb eséllyel vezet halálhoz, mint az összes daganatos megbetegedés együttvéve. 

Mit tehetünk magunkért?

• Rendszeres szív- és érrendszeri szűrések elengedhetetlenek a menopauza után, de már perimenopauzában is érdemes évente kontrollra járni. 

• Életmódváltás (egészséges táplálkozás, mozgás, stresszkezelés) kulcsszerepet játszik a szívbetegségek megelőzésében.

• Visszafogott alkoholfogyasztás, dohányzás elhagyása

• Tudatosság növelése: Fontos, hogy a nők tisztában legyenek a menopauza és a szívbetegségek közötti kapcsolattal, és időben tegyenek a megelőzés érdekében.

Milyen tünetekre figyeljünk?

• Angina – általában tompa vagy nyomó mellkasi diszkomfort érzés vagy fájdalom.

• Fájdalom a nyakban, állkapocsban vagy torokban.

• Fájdalom a felső hasban vagy a hátban.

• Hányinger, hányás

• Folyamatos vagy túlzott fáradtságérzet.

Mikor kell azonnal segítséget hívni?

• Szívroham: Mellkasi fájdalom vagy diszkomfortérzés, felső hát- vagy nyakfájdalom, emésztési zavar, gyomorégés, hányinger vagy hányás, extrém fáradtság, szédülés és légszomj.

• Szívdobogásérzés (palpitációk).

• Légszomj, hirtelen fellépő fáradtság vagy a lábak, bokák, lábszár vagy has duzzanata.

További információ: https://www.wellwayclinics.hu/

*Dr. Bajcsi Éva: 2005-ben „Summa cum laude” minősítéssel végeztem a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. 2006 óta a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház Kardiológiai Osztályán dolgozom, 2009 óta számos nemzetközi klinikai farmakológiai vizsgálatban vettem/veszek részt. A kórház Sürgősségi Osztályán rendszeresen vállaltam műszakot 2010-2022 között. Kardiológiai szakvizsgámat 2018-ban „kiváló” minősítéssel szereztem meg. A covid járvány idején egy évig az intézet Covid Osztályán dolgoztam. 2020-ban felnőtt szívultrahang licensz vizsgát tettem. 2024 márciusától a WellWay Clinics laborlelet értékelő orvosaként dolgozok. Négy gyermek büszke anyukája vagyok, kevés szabadidőmben igyekszek minél többet sportolni. A szorosan vett kardiológiai problémákon (mellkasi panasz, lábdagadás, ritmuszavar érzés, szívzörej) túl belgyógyászati szemlélettel, holisztikusan az egész beteget szeretem vizsgálni.

** A másik kettő: csontritkulás, kognitív működés romlása és demencia. 

Forrás: László Ádám, Jakab Attila: Menopauzális Medicina