Abbahagytam a fogamzásgátlót, hogy családalapításba kezdjünk, kiderült, menopauzában vagyok
A következő történetet Natalie Hart osztotta meg:
Még mindig olyan élénken emlékszem arra a napra. 2016 áprilisa volt. A hálószobám padlóján ültem, valamit olvastam, amikor hirtelen hőhullám áradt szét a testemben. Erősen izzadni kezdtem, és amilyen gyorsan bejött a hőhullám, olyan gyorsan el is ment. Azonnal tudtam, hogy valami nagyon nincs rendben.
2015 decemberében a vőlegényemmel úgy döntöttünk, hogy családot alapítunk. Nemrég töltöttem be a 41. életévét. Nem voltak illúzióim, tudtam, hogy esetleg IVF-re lesz szükségem.
De ez még mindig nem tántorított el attól, hogy beteljesítsem álmomat és anya legyek.
Emlékszem, időpontot kértem a háziorvosomnál, vért vettek, aztán jött a várakozás az eredményekre.
Soha nem felejtem el, amikor az orvos elmondta, hogy mit lát. Az összes eredményem egy dolgot mutatott: perimenopauzában voltam. Ez nem éppen az a hír, amit egy nő hallani szeretne, amikor éppen abbahagyta a fogamzásgátlást, hogy gyereke legyen.
Elküldtek egy termékenységi szakemberhez, az AMH* eredmények azt mutatták, hogy a petéim kevesebb mint egy százaléka maradt meg.
Mivel egyetlen lány vagyok a családban, nem tudtam utána nézni annak, hogy a családomban volt-e korai menopauza. Anyámnak méheltávolításon esett át a húszas évei végén, és háromszor elvetélt, mielőtt teherbe esett volna.
Csaknem 17 éves koromig nem jött meg a menstruációm, és 41 éves koromban már perimenopauzában voltam. Az orvos még azt is mondta, hogy valószínűleg már jó ideje perimenopauzában vagyok – csak a tabletta elfedi a tüneteimet. A menopauza csak akkor indult be igazán, amikor abbahagytam a tablettát, és szintetikus hormonok nélkül újra beállt a szervezetem.
A további vizsgálatok során az is kiderült, hogy nagy az esélye annak, hogy apám ki volt téve az Agent Orange**-nak (herbicid szer), amikor a vietnami háborúban volt, és ez potenciálisan hatással lehetett a petesejt készletemre.
Két agresszív IVF-eljárás után a petefészkeim még mindig mélyen aludtak. Nem hiszem, hogy bármilyen mennyiségű gyógyszer felkeltette volna őket, hogy petesejtet termeljenek – az egyetlen lehetőségem a családalapításra az volt, hogy donor petesejteket használok.
Fogalmam sem volt a petesejt donációról. Nem ismertem senkit, aki elég fiatal volt, hogy esetleg adományozhatna nekem, a petesejt bankból való vásárlásról annyit tudtam, hogy igen költséges.
Nem akartam ölbe tett kézzel sokáig várni, persze beléptem zárt FB csoportokba, de nem akartam csak arra várni, hogy végre megjelenjen egy potenciális petesejt donor és felvegye velem a kapcsolatot.
További kutatások után a vőlegényemmel úgy döntöttünk, hogy átmegyünk Dél-Afrikába. Az általunk választott klinika nagyon népszerű az ausztrál nők körében. A folyamat egyszerű volt, kiválasztottuk a donorunkat, 10 héttel később pedig ott voltunk.
Nagyon szerencsés voltam, hogy teherbe estem már az első alkalommal. Ikrekkel lettem terhes, de végül heterotópiás terhességem lett (amikor egy embrió a méhbe, egy pedig a petevezetékbe implantálódik). Sürgősségi műtét után és kilenc hónappal később megszületett Jenson fiam, 2018. január 26-án.
Szeretek a petesejt donor közösség tagja lenni. Szenvedélyesen támogatok más családokat, akik ugyanabban a helyzetben vannak – tudom, hogy ez milyen elsöprő és ijesztő lehet, és szeretnék minél több családnak segíteni, mert a támogatásra azután is szükség van, hogy a donortól fogant gyermek megérkezik.
A 2020-as COVID-járvány idején próbáltam találni egy gyerekkönyvet, ami segítene elmagyarázni a fiamnak, hogy hogyan fogant. Kerestem, de nem találtam ausztrált, a legtöbb könyv az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban készült. Ez vezetett oda, hogy tavaly szeptemberben megírtam és önállóan kiadtam debütáló könyvemet, az Utazás hozzád: Egy petesejt donáció története címmel, amellyel több száz családnak segítettem elmesélni a gyerekek fogantatásának történetét.
Natalie Hart weboldala
Néhány szó a korai menopauzáról
A korai menopauza azt jelenti, hogy 40 éves életkor előtt bekövetkezik a menopauza. Van olyan szakmai vélemény is, mely szerint a 45 éves kor alatt bekövetkező menopauza már mindenképpen kóros. A nők kb. 5%-nál a menopauza 40 és 45 év között, kb. 1%-nál 40 év előtt következik be.
A korai menopauza leggyakoribb oka a kétoldali petefészek eltávolítása. A menopauza létrejöttében 2 tényező játszik szerepet: egyrészt a petefészek tüszőinek kimerülése, másrészt a tüszők FSH-val szembeni érzéketlensége (azaz a növekvő FSH-szint sem képes a tüszőkben az ösztrogéntermelést fokozni), így ha eltávolítják mindkét petefészket, akkor elindul a menopauza folyamata, hiszen nincs ami ösztrogént termeljen.
A korai menopauza másik oka a korai petefészek-elégtelenség. Ennek kialakulásában genetikai tényezők nagy valószínűséggel szerepet játszanak, de okozhatja kemoterápia, besugárzás, súlyos fertőzések, autoimmun-betegségek, 2-es típusú cukorbetegségben a korai menopauza 3-szor gyakoribb.
A tünetek hasonlóak, mint a későbbi menopauza esetén, de általában gyakoribbak és súlyosabbak. Ritkábban ugyan, de az is előfordulhat, hogy a beteg teljesen tünet- és panaszmentes. Rendszertelenné válik, majd megszűnik a menstruáció, megszűnik a fogamzóképesség, emellett hőhullámok és egyéb vazomotoros tünetek, csökkent libidó, pszichés panaszok jelentkezhetnek.
A korai menopauza legnagyobb veszélye az, hogy a csontritkulás korán és súlyosabb formában jelentkezhet, és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is jelentősen emelkedik. A csontritkulás mértéke kétszer nagyobb, mint a természetes menopauzánál.
Tudományos kutatások bizonyítják, hogy korai menopauza esetén a nők szív- és érrendszere 5-10 évvel idősebb, mint a hasonló korú egészséges nőké.
A korai menopauza korai öregedést okoz, ezeknél a betegeknél rövidebb az átlagos élettartam.
A diagnózis felállítása nem mindig könnyű, mert a vérzés elmaradásának számos egyéb okai is lehet, pl. a méh betegsége. A jellegzetes tünetek mellett a vérből vett hormon-meghatározások: a magas FSH- és a LH-, valamint az alacsony ösztrogén koncentráció útba igazítanak. (Egy egyszerű vérvétel, melyet a háziorvos tud felírni ehhez nem elég, hormonpanelt viszont csak nőgyógyász illetve endokrinológus írhat fel, állam rendszerben így ingyenes. Amúgy számos van fizetős hormonpanel vizsgálat, amihez nem kell beutaló.)
Kezelésében homeopátis gyógyszerek vagy gyógynövényes készítmények nem alkalmazhatók, gyakorlatilag csak hormonpótlás jöhet szóba. A kezelést legalább 50 éves korig ( átlagosan várható menopauza időpontja) kell folytatni. A menopauzális hormonterápia alapvetése, hogy a hormonokat a lehető legkisebb, de még hatékony mennyiségben alkalmazzuk, korai menopauzánál azonban a szokásosnál nagyobb dózisban szükséges adagolni.
A megfelelően kezelt esetek 5-10%-ában tüszőérés, ovuláció és spontán terhesség bekövetkezhet, de mivel a petefészek tüszői már nem működnek, petesejt nem termelődik, a kivánt terhesség eléréséhez asszisztált reprodukciós technikák szükségesek, pl idegen petesejttel végzett mesterséges megtermékenyítés vagy lombikbébi-program.
A pszichés gondozás ugyanolyan fontos, mint az éves szűrővizsgálatok, hiszen a korai menopauzában szenvedők érezhetik úgy, hogy 10 évet elvettek az életükből és a nőiességükön esett csorba. Egy nő sokkal több, mint a menstruációja vagy a fogamzóképessége, ezt sose felejtsük el!
Fontos!
Ne vegyük félvállról a korai menopauzát! Megtévesztő lehet, ha nincsenek tünetek és megszűnik a menstruáció, azt hihetjük, hogy nem kell orvossal konzultálni. Felvilágosítás hiányában, sokan úgy gondolják, hogy ezzel "le van tudva a menopauza", és nem tudják, hogy akár egészségkárosodásuk is származhat belőle, amikor a diagnózist csak évekkel később, esetleg véletlenül derül ki, így a már kifejezett és emiatt utólag már nehezebben is kezelhető a szív-és érrendszer korai károsodása vagy a csontritkulás, még akkor is, ha nincsenek jelentős panaszok.
Forrás: Dr. László Ádám: Gyakorlati útmutató a női változókor szakaszához
*Anti-müllerian hormon teszt - egy hormon marker, ami a petesejt-tartalékról, a petefészek öregedéséről, annak diszfunkciójáról és a petefészek működőképességéről ad kvantitatív információt.
** Az Egyesült Államok hadserege 1961-ről 10 éven keresztül vetette be az Agent Orange-re keresztelt herbicid szert Vietnámban, méghozzá több célból is: egyrészt azt várták a növényirtótól , hogy elpusztítja az ellenség fedezékéül szolgáló lombtakarót, másrészt a rizsföldeket célozták, hogy megnehezítsék az élelmiszer-utánpótlást. A vietnámi háború alatt szétpermetezett vegyszer azóta is szedi az áldozatait, az országban még mindig születnek tartós fogyatékossággal gyerekek, de a szernek kitett veteránok sem jártak jobban: mivel nem tudták, milyen komoly méreggel dolgoznak, nem is nagyon ügyeltek a munkabiztonságra. 1990-ben ennek eredményeképpen több mint 23 000 veteránt százalékoltak le a vegyszer egészségkárosító hatása miatt. Forrás: qubit.hu
