top of page

Nem a hőhullám a "legnépszerűbb" tünet - Menopauza, ahogy a magyar nők látják 2021-ben




Októberben megkérdeztem az olvasóimat egy kérdőívben, hogy mit gondoltak a menopauzáról.

Magyarországon ma 1 millió nő van menopauzában.


Főbb konklúziók:
  • A megkérdezettek összesen 18%-a mondta azt, hogy tabunak tartja a menopauzát. Feltételezésem szerint, ez azt jelenti, hogy aki belép egy közösségbe, ahol nyíltan és őszintén beszélnek a menopauzáról, az utána ezt az attitűdöt kiviszi magával és már nem tabuként tekint a témára.

  • A többség (67%) barátnőkkel beszéli meg a menopauzát, majd jön a férj/partner, aztán a nőgyógyász.

  • A legtöbben, 97% az Internetről tájékozódnak. Ez jó is és rossz is, mert gyorsan elérhetőek az információk, de nagy részük nem ellenőrzött és nem hiteles forrásból származik.

  • 60% nem próbált még semmilyen nem hormonális készítményt tüneteire enyhítésére.

  • 75% már megtapasztalta azt, hogy a menopauza hatással volt a munkavégzésére, 30% nem tudott megfelelően teljesíteni emiatt.

  • A menopauzális hormonterápia még mindig nem túl elterjedt, a kitöltők összesen 4%-a él vele.

  • Nem a hőhullám a "legnépszerűbb" tünet, magasan vezet az alvászavar, majd jön a hízás és a fáradékonyság, a hőhullám csak a 4. helyen szerepel.

  • A kitöltők fele vegyesen éli meg a változókort, 26% nem foglalkozik vele különösebben, 12% pozitívan éli meg, 10% pedig negatívan.

  • Szükséges lépések: új megítélést a menopauzának, edukáció, több menopauzára szakosodott orvos és munkahelyi menopauza programok elindítása.

  • Egy hét alatt 1225-en töltötték ki, 73% 45-55 év közötti.

Köszönöm az olvasóimnak - Éljenek a 40 feletti nők és Neverordinary+ zárt csoport -, és a Tescósnők40+ zárt csoport tagjainak, hogy kitöltötték a kérdőívet, ezzel segítve, hogy még többet tudjuk meg arról, hogyan gondolkoznak a magyar nők a menopauzáról, hogyan és miben lehetne segíteni nekik.










  • Hoztam a szokott formámat, de tízszeres energiát igényelt. Hulla voltam.

  • Nem értem be időbe, mert annyira rosszul voltam, hogy nem bírtam felöltözni.

  • Annyira izzadtam, hogy nem tudtam a tanítványok elé állni.

  • Pánikrohamom volt.

  • Nem készültem el időre, mert a hangulat ingadozás miatt, egyszerűen nem tudtam magam rávenni a munkára.

  • Hőhullámok+izzadás. Egyrészt le-föl vetkőzöm, meg kell állni miatta a munkában, másrészt míg odaértem a többszöri leizzadás hatására megfáztam. A hangommal dolgozom, ha náthás, nem tudok dolgozni.

  • Hőhullámok, csúcsidőben óránként 4-5, memóriazavar.

  • Egy kánikulai napon amíg átmentem egy másik épületbe annyira verejtékezett a teljes bőrfelületem, hogy a megbeszélés eltolását kértem. Meg kellett mosakodnom és 10 percig várnom, hogy vissza tudjak menni és már koncentrálni is tudjak.

  • Folyton fáradt és kedvetlen vagyok.

  • Sokkal lassabb lettem. Fáradtság, koncentráció hiánya, rövidtávú memória probléma.

  • Haza kellett mennem, olyan szinten erős volt a vérzésem.

  • A koncentráció hiánya, érdektelenség a munkám irányában, türelmetlenség a diákokkal szemben.

  • Alváshiány okozta fáradtság.

  • Kiborulás, felmondás.

  • Megbeszélés közben irtózatos hőhullámaim voltak. Nem tudtam a témára figyelni, azt vizslattam, vajon mennyire látható, hogy szakad rólam a víz.

  • Képtelen vagyok koncentrálni, amikor 10 percenként brutális hőhullám tör rám.

  • Túl erős vérzés miatt nem tudtam elhagyni a lakást, máskor nem tudtam emiatt figyelni a feladatomra.

  • Idegesség, lobbanékonyság, szorongás.

  • Hőhullámok fontos megbeszélés közepén.

  • Eszméletvesztés.

  • Kevésbé érzem hatékonynak magam.

  • Többször kellett szabit kivennem.

  • Izzadás, szédūlés vizsgáztatás kōzben, koncentrációs zavar értekezleten, + egyáltalán nem ment az autóvezetes, motorozás.

  • Elviselhetetlen hőhullámok (napi 50-60), idegrendszeri tünetek, koncentrálóképesség hiánya, kialvatlanság.

  • A stresszkezelés nem ment, így szabadnapot kellett kivennem.

  • Az első szakaszban a nagyon erős vérzés, aztán a hőhullámok illetve az alváshiány miatt nehéz koncentrálni. De a hangulatváltozások is zavartnak, szégyenérzet ha úgy viselkedem.

  • A koncentrálóképesség gyengülése miatt jóval lassabb tempóban haladok, és a memória problémák is nehezítenek. (adminisztratív munka)

  • Vérzészavar - állandó wc-re járás, elájultam a vashiánytól, hőhullám, leizzadás, át kellett öltöznöm.

  • Ügyfelekkel folytatott megbeszélések során előre félek, hogy az erőteljesen jelentkező hőhullámok miatt magyarázkodnom kell. (nem, nem vagyok rosszul, csak klimaxolok)

  • Eladó vagyok kellemetlen mikor az ember beszélget valakivel és leveri a víz.

  • Félelem attól, hogy rosszul leszek, fáradt voltam mert éjszaka nem tudtam aludni.

  • Türelem zéró, ingadozó hangulat, agresszió mindez a kereskedelemben....A vége elbocsájtás.





További gondolatok a kérdőívből!


A menopauza nem betegség!


Fontosnak tartanám, hogy a hormon pótlásról többet beszéljenek, hogy a negatív előítélet miatt, ne essenek sokan ettől a lehetőségtől.


Fel kellene az orvosokat ébreszteni ezügyben!


Nagyon örülök, hogy van ez a közösség, Orsi! Az egyetlen olyan csoport, ahol nincsenek trollok, a fókusz a támogatáson és a problémák megoldásán van❤️


Neverordinary csoport egy csoda! ❤️😘


A korai menopauzát külön kellene kezelni a normális időben jelentkező folyamattól. Támogató csoportokra lenne szükség. Máson megy keresztül az, akit pi 35 évesen ér el a manopauza, mint akit 55 évesen. Köszönjük Orsi a segítségedet, sokat teszel értünk! ❤️


Amikor 6 év után kezdtek csillapodni a hőhullámaim, azt hittem, túl vagyok rajta. Derült égből villámcsapásként ért, hogy az csak az 1.szakasz volt és most jön a feketeleves :( sokkal több edukációra lenne szükség és sokkal felkészültebb orvosokra, akik komplexen nézik a folyamatot és nemcsak az egyes tünetekkel foglalkoznak, önmagában. A közösség nagyon fontos, a Neverordinary+ csoport rengeteget segít, infókkal, érzelmi támogatással és hogy ne érezzem magam annyira kriplinek.


A folyamatos testmozgás, sportolás, közösségi programok minden tünetre jók :)


Legyen már vége! Jó lenne egy csodaszer, amivel könnyebb átvészelni ezeket az éveket!


Az egyik barátnőm mondta, hogy ha van szülési szabadság, kellene lennie klimax-szabadságnak is. Szerintem tökéletesen fogalmazza meg a lényeget, bár nem látom, hogy a jövőben ez kivitelezhető lenne… :) szóval milyen jó lenne, ha mi nők ilyenkor pár hónapra vagy évre szabit vehetnénk ki, amíg újrarendezzük magunkat. Mi is és a környezetünk is kiegyensúlyozottabb lenne.


Minden és minél több fórumon BESZÉLNI, tájékoztatni kellene a még lányokat, nőket és környezetüket is! MINDENKIT!


Nekem a legnehezebb azt elfogadni, feldolgozni, hogy az életem egy másik szakaszba lépett. Ismerőseim mondják, hogy vállaljunk még egy gyereket a párommal. Olyan fura kimondani, hogy ez már nem lehetséges. Nem azért, mert feltétlenül szeretnénk, hanem mert tudom, hogy "ez a hajó végérvényesen elment..."


Jó lenne, ha a munkahelyen rugalmasabban kezelnék.


A menopauza olyan, mint a pajzsmirigy. Az egyik Fb-csoportban mindenkinek attól van minden baja a lábgombától a fejfájáson át az elhízásig, hogy pajzsmirigy-alulműködése van, a másikban meg attól, hogy menopauzázik. Az egyik mindenre is jó kifogás.


Nagyon jó, hogy elindult valami változás, kezd szó lenni róla, jó lenne, ha az orvosok tájékozottak, nyitottak lennének a témára.


Támogatóbb orvosi háttérre lenne szükség, ahol nemcsak általánosságban beszélnek a témáról és leginkább nem nekem dobják a labdát, hogy csak döntsem el mit akarok( hormonpótlás vagy szenvedek a tünetekkel tovább)hanem az eredményeim tükrében átbeszéljük a lehetőségeket, hogy megfelelő döntést hozhassak. Több nőgyógyásznál is jártam( privát), de több és hasznosabb információkat kapok Tőletek, mint a szakemberektől.


Azt kellene hangsúlyozni, hogy ez az élet rendje, amikor már mi vagyunk a bölcs asszonyok, akik másoknak, a család fiatalabb tagjainak segítenek. Legyünk büszkék a testünkre, szeressük, beszélgessünk vele és a lelkünkkel, hallgassuk meg őket, jobban figyeljünk a belső hangra, és éljünk harmóniában önmagunkkal. Folytassam?


Látom, hogy többeknek nagy probléma, de az én esetemben teljesen természetes módon zajlott le. Egy gonddal kevesebb :-)


Viszonylag kevés "tünetettel" élek együtt. pl. a hőhullámok nagyjából elkerülnek. Ebben azt gondolom, h fontos szerepe van az étkezésnek. Kevés cukrot, cukrosat fogyasztok, de ha pl. megeszem vmi klasszikus édességet, akkor kb. 20 perc után érzem, h "beüt a cukor" és kiver a víz. Szívesen vennék részt "part time" a csoport munkájában - ha adódik rá lehetőség.


Nagyon hasznos a FB csoport - látom, hogy nem vagyok egyedül, másoknak is vannak panaszaik, tüneteik, ötleteket kapok.


Szerencsém van, nem tartott sokáig és kevés tünete volt, inkább a hangulatingadozás kellemetlen.


Hiába kértem segítséget, az orvosom azt mondta, nem tud, de nem is akar segíteni.


Láthatóvá kell tenni, hajrá!


Kicsit tartok a menopauzától, ezért nagy segítség nekem Orsi csoportja. Megnyugtató, hogy van egy közösség, ahol információhoz juthatok. Ráadásként még jó kapcsolatokat is sikerült itt kötnöm.


55-56 évesen szűnt meg a menstruációm, de utána is még kb. 63 éves koromig havonta éreztem, hogy megduzzadnak a melleim, azaz még igencsak dolgoztak bennem a hormonok. Inkább külső jelei voltak, hajhullás, hízás. Pozitív változás volt számomra, hogy a vegyes/zsíros bőröm most már normál bőrré változott. Nagyon szerencsés voltam: mert nem volt hőhullámom, ill. kb. egy hónapig és akkor is csak lefekvéskor. Azonban voltak olyan kolléganőim, akik a munkahelyen is hirtelen kipirosodtak, kénytelenek voltak kimenni a szabadba sétálni, ha megtehették.


A korai menopauzáról sokkal többet kellene beszélni! Hogy ne halogassák a nők a gyerekvállalást, mert aztán lehet, hogy kifutnak az időből! Tudniuk kell a korai menopauza tüneteit. Ha nekem valaki elmondta volna, ha tudom, hogy amit átélek, az a korai menopauza, akkor megfelelő döntéseket hozok időben.


Szerintem a szaporodási képesség teher. Sokkal könnyebb az életem, mióta nincs menzeszem. A súlyomra ügyelek. Én erősnek és nagyon aktívnak érzem magam, egyedül a foltos bőröm zavar. Az sem annyira, h sminkeljek... Szóval majdnem minden téren pozitívan befolyásolja az életem; a fiatal pasikról majd sóhajtozva lemondok. ;)


Egyelőre a libidóm elvesztése foglalkoztat leginkább (49 év), hogy hogyan, mivel tudnám visszahozni.


Maga a menopauza, mint életszakaszhoz kötődő folyamat különösebben nem érdekel. A tünetek viszont a mindennapi életemre hatással vannak. Az a része nagyon megvisel. Bár elviccelem a munkahelyemen, baráti társaságban, azonban valójában következményei vannak: barátoknál/családnál/munkahelyen az ingerültségemből eredő konfliktusok, munkahelyen hosszabb ideig tart elvégezni ugyanazt a feladatot.

Ha erre vonatkozó finom érzékenyítés menne a munkahelyemen, vagy akár a "nagyvilágban", akkor azt természetesebben, megértőbben kezelnénk. A nagyvilágra kevésbé van hatásom, de a munkahelyemre szívesen bevinném a témát, hogy az utánam következő női kollégáimnak könnyebb legyen.


Jó lenne tudományos, informatív, magyar nyelvű weboldal, de termékajánlók nélkül, mert onnantól kezdve a szponzorok szempontjai irányítanak.


El kell fogadnunk,hogy a változás együtt jár az életünkkel és támogatni kell magunkat és a tüneteket abban,hogy ez normális és igen is szelídűlhet idővel ha pozítívan reagálunk rá. Vagy humorral. Mert az is fontos!🙂


Nagyon friss nálam a történet és az első sokk után az okozott még nagyobbat, hogy megláttam, hogy mennyi mindentől szenvednek a nők. Megijesztett. Nálam egyelőre csak hőhullám és izzadás van a menstruáció elmaradásán túl (amúgy a Klimin nyugalom 2 nap után minimalizálta a tünetek gyakoriságát), de ijesztő, hogy mennyi minden lehet még. Köszi a csoportot és a munkádat!


Imádnám, ha indítanál egy weboldalt a témában. Szívesen segítenék is, pl. összeszedni anyagokat, infókat, weboldalakat, vagy az ötletelésben, milyen tartalom legyen rajta.


Kellene egy felület, ahol hormonpótlással foglalkozó orvosok közül lehet választani, plusz ahol kiderül, hogy ki a kókler.


Sokszor érzem azt, hogy ELÉG… Nem öngyilkos érzet, hanem iszonyú fáradtság és türelmetlenség.


Legyen már vége! :-)


Nagyon részrehajlóan sikerült ez a kérdőív. Az jön át (nekem), hogy a menopauza szar, a tünetek elkerülhetetlenek és ha valaki örömmel fogadja, az csak azért lehet, mert megszabadult a menstruáció nyűgètől…. Wtf? Ha szemléletváltozást szeretnétek a társadalomban (király!), akkor szerintem nektek is egy kicsit máshogy kéne hozzáállni. Életszakasz váltás, egzisztenciális csúcsállapot, felszabadult nőiség stb.


A menopauzát kísérő támogató, erősítő lelki háttér fontossága.


Sem negatívan, sem pozitívan nem tekintek rá, de az sem igaz, hogy nem foglalkozom vele. Igyekszem felkészülni rá, de érzelmeket nem vált ki belülem jobban, mint általában az öregedés ténye.


Kevés nő van azzal igazán tisztába, hogy mi történik vele.


Ha ezt a pár évet átvészeli az ember a férjével, utána már semmi rossz nem jöhet! 😊 Livial -csodaszer! Ha vége, utána megint minden szuper! Étrend és életmódbeli változtatás szükséges, a mozgás csodaszer!


Tapasztalat: vannak nők, akik szinte tünetmentesen élik meg a változókort. Ők nem hiszik el, hogy másnak milyen testi-lelki tüneteket okozhat ez az életszakasz. Sok nőben megnő a tesztoszteron szint, egy nyári fesztiválon megdöbbenve néztem a tolakodó, lökdösődő kortársaimat. Én 4 éve nem menstruálok, de még nem volt hőhullámom, inkább fázós lettem. Köszönöm, hogy kíváncsi vagy a véleményemre, hogy leírhattam a gondolataimat!


Fontos lenne az alapos tájékoztatás időben mar a nőgyógyászati rendeléseken (minimum) és minél több helyen.


Több olyan hely és info kellene, ahol gyógyszerek és táplálékkiegészítők nélkül is vagy vegyesen azokkal lehet csökkenteni a kellemetlen tüneteket. Pl.: jóga légzések, tudatosság.


Hiányoznak az igazán jó orvosok.


Köszönöm, hogy vezeted a blogot kezeled a csoportokat, sok erőt és kitartást ad, amiből lehet töltekezni. Remek közösséget építettél fel, jó látni nem vagyok egyedül a problémákkal.


Rendszeres orvosi ellenőrzés melletti hormon szedését javasolom. Szinte újjászületik az ember, megszűnnek a kellemetlen tünetek, javul az életminőség.


Bár tudtam volna mi bajom, mikor elkezdődött. Amíg menstruációm, fél sem merült bennem, hogy ez már a perimenopauza. Rettenetesen megijedtem, hogy beteg vagyok. Nagyon fontos lenne a tájékoztatás. Én mindig elmondom a fiatalabb barátoknak, ha valami hasonló helyzetbe kerülnek. Nekem is jól jött volna, ha egy idősebb barát megnyugtat, tájékoztat.


Köszönöm hogy vannak a témával aktívan foglalkozó oldalak és aktivisták, így mire több tünetem lesz jól fel leszek készülve.


Sok nőnek fogalma sincs, mi zajlik vele ebben az időszakban és nem is megy utána, kiteszi a felelősséget az orvos kezébe, aki nem éppen holisztikusan nézi a nőt. Felelősséget kell vállalni, megismerni a működésünket, saját testünket. Számomra meglepő, mennyire nincs ez jelen a mai modern nőkben sem:(


Segítséget kellene kapni minden nőnek!


Hihetetlen hogy nem lehet egy-több jo orvost találni, voltam kb 8-nal( híres prof, nő, stb)mindegyik mást mond, és a perimenopausaval mar végképp nem tudnak mit kezdeni.


Több infó, több nyilvános kommunikáció, több és nyilvánosabb tapasztalat csere, a témára nyitottabb nőgyógyászok.


Szuper, hogy létrehoztad a csoportot, nekem sokat segít és segített! Köszönjük!


Ugyanaz mint a többi női èletszakasz sajàtossàgaival (pl. menstruàciò, szülès, stb.), egyrèszt a nőisègünk, a női lètezèsünk termèszetes rèszei, ezèrt ìgy is kellene kezelnünk. Màsrèszt mindenki màs, nincsenek univerzàlis megoldàsok, először minden nőnek sajàt magàval ès a sajàt szervezetèvel kellene tisztàban lennie ès megtennie èrte mindent amit tud testileg ès lelkileg mielőtt mielőtt külső, mesterséges dolgokhoz nyùl.


Mivel jelenleg én is munkanélküli vagyok, ezért jutott eszembe, hogy ne szűkítsük a munkahelyekre a menopauza tanácsadást. Jo lenne, ha háziorvosi vagy szakrendelőben is lennének segítő programok.


Nem figyelek rá, és a tüneteit megpróbálóm humorosan kezelni!


Tíz évig tartott, mire egy orvos végre segíteni akart a hipermenorrheán. A többiek lekicsinyelték a problémámat.


Változok.... és ez nem fájdalommentes 😉💝!


Talán önmagam/önmagunk segítésénél is nagyobb szükségét érzem annak, hogy a tömegek/társadalom tájékozott legyen a témában.


Mindenképpen tájékoztatni kellene a fiatal lányokat a menopauzával kapcsolatban, mert én pl a tünetek megjelenésekor annyira megijedtem, hogy halálos beteg vagyok. Aztán rájōttem magamtól, hogy ezek változókori tūnetek, csak nálam nagyon korán jöttek. 48 éves vagyok 5 éve nem menstruáltam.


Az orvosom szerint korai 45 évesen a rendszertelen menstruáció.. más okot sejt a háttérben, pl stressz - ami nemigen van szerencsére. Jo lenne sok hiteles info, meg h milyen természetes cuccokat érdemes szedni ami tényleg hatásos.


Nekem a HRT - túlzás nélkül - megmentette az életemet, amióta kezelést kapok, a MP nem téma az életemben. A természetes gyógymódok esetemben semmit sem értek.


Koromnál fogva most már a postmenopauza témaköre érdekel elsősorban, amiről meg azután végképp alig van információ. Ha egyéni is, de meddig jelentkezhetnek az egyes tünetek még? A tünetek egy része menopauzán kívül akár komoly betegséget is jelenthet, de csak magamban őrlődöm, hogy ezekkel a panaszokkal 10 évvel a menstruációm kimaradása után forduljak-e orvoshoz. Tapasztalatom szerint hipochondernek tekintenek és pszichés problémának tartják, ha ilyenre panaszkodom.


3 év alatt estem át rajta. Már egyértelműen lenyugodott a testem. Nincs gyerekem, a termékenység/menstruáció elmúlása ezért nem érdekelt. Az önértékelésem újrakonfigurálása volt a legnagyobb kihívás számomra.


Azt hiszem, én inkább élvezem.


Nem szerettem menstruálni.


Több info, pl szexuális életről a hüvelyszárazságon túl.


Szerencsének érzem magam egyelőre, hogy nincsenek erősebb tüneteim, illetve egy alternatív energia technikával naponta kezelem magam. Ez segít az általánosan a fizikai állapotomat javítani.


Én szerencsés voltam, mert sokakkal ellentétben teljesen elviselhető volt ez a néhány év. Vagy én voltam felkészült és fegyelmezetten tudomásul vettem és igyekeztem kezelni a Helyzetet? Ja és a férjem is természetesen mellettem állt és totál megértő volt.


Én már túl vagyok rajta, és eléggé megviselt, amikor benne voltam, de ettől függetlenül pozitívan éltem meg.


Jó lehetne egy oldal, de inkább többfèle választási ès alernatív lehetőséggel.Több termèket kipróbáltam. Jellemzően pènzkidobás volt. Homeopátiát használok 26 ève, mègsem találtam rá a megfelelő szerekre minden tèren. pl erős vèrzèssel kínlódtam amúgy is. Most több csoportban benne vagyok. Azt látom elèg összetett a problèmakör ès kevès az igazán hozzáèrtő. Magával a menstruációval is szenvedtem. Pms. Mindemellett 55 èves koromig mentsruáltam ès tíz èvvel fiatalabbnak nèzek ki koromnál. 6 gyerekem van . A megbízható jó nőgyógyász is gond. Különösen , hogy anyagilag sokak, nekem sem megengedett a magán.


Köszönöm a munkád, fáradtságod, amivel segíteni szeretnél a nőtársaidon!


Én nem tudok odaállni a férfi főnököm elé, hogy ilyen jellegű problémám van.


44 évesen maradt el és most 58 évesen is vannak tüneteim igaz jóval enyhébbek .Az elején még a nőgyógyász sem támogatott, akkor 2008 -ban ez nem volt téma, azt mondták még fiatal vagyok, hogy menopauzám legyen. Sajnos édesanyám már nem élt így a család más nő tagjait kérdeztem és igy derült ki hogy nála is korán kezdődött. Ezért tartom fontosnak hogy beszéljünk róla!❤️Köszönöm


Ez szembesít, hogy elmúlt egy időszak és ezt fájdalmasan veszem tudomásul.


Jó lenne havi 1 nap szabadság, ha nem érezzük jól magunkat pl. erős vérzésnél.


Hormonkezelés rengeteget segített.


A hízás és a hüvelyszárazság meg a csökkent libidó gyakorlatilag megszüntette a szexuális életemet.


Én úgy tekintek rá, mint a pubertásra. Számomra éppolyan kikerülhetetlen és normális (!) hormonális folyamat. A kamaszkor testi és lelki változásait mindenki ismeri és elfogadja. A menopauzát is így kellene kezelni.


A perimenopauza szót alig 1-2 éve hallottam, és 41 éves vagyok! Meg hogy ez akár egy 10 éves folyamat lehet! Erről már sokkal korábban kellene hallania a nőknek. Az is érdekel, hogy tényleg van-e összefüggés az utolsó szülés és a (peri)menopauza kezdete között - kitolja-e a késői szülés.


Pont az egészségügyi, szociális támogató háttér hiányzik! Az embernek ne magának kelljen kutakodni, keresni a helyzet javító lehetőségeket, készítményeket, hanem segítő szakemberhez tudjon fordulni. A nőgyógyászok erre nem túl alkalmasak, nem is foglalkoznak vele a készítmény ajánláson kívül.


A hangulatingadozások, depresszió a legrosszabb. Sokáig tartott mire rájöttem mitől van és tudatosult, hogy ezeket a napokat át kell vészelni, elmúlnak.


Szuper a fb-os közösség (Orsi, nagyon köszi!) ereje: információmegosztás, egymás támogatása :)


Meg kell tanulnom, hogy több időt fordítsak magamra.


Az emlőrákkal 46 éves koromban küzdöttem meg, eddig sikerrel, hirtelen jöttek a változókori panaszok és hosszan elhúzódtak a szükséges hormonkezelések miatt. Most utókezelést kapok, poszt menopauza időszakban vagyok, úgy érzem, 5 év alatt 15 évet öregedtem...na, ez kemény...Szerintem legalább ugyanilyen fontos lenne foglalkozni a nőkkel együtt élő férfiakkal is, akik szintén nem kevés nehézséggel küzdenek meg ilyenkor mellettünk! Én erre is sokat gondolok, nekem nagy szerencsém van, de nem könnyű a férjemnek sem!


Nem hangulatváltozásaim voltak, hanem egy évekig tartó folyamatos belső őrjöngés. Ma is ez az egyetlen konkrét tünet, ami néha előjön, nyilván azokban az időpontokban, amikor menstruálni kellene. Fülzakatolás, sípolás, mint egy gyártelep, különösen éjjel ami lehetetlenné tette az alvást. Néha kis hőhullám, amit egy idő után magam megnyugtatásával kontrollálni tudtam. De semmilyen más tünetem nem volt, azon túl, hogy az ember az aktív menopauza után elkezd szétesni testileg, az állagát tekintve. Ez ellen semmit nem lehet tenni, de nehéz elfogadni. Említeni kellene a fitoösztrogéneket, mint kezelési mód.


Félek.


Csupán egy érzés: furcsa, hogy már én is ebbe a korosztályba tartozom :)


A libido megszűnése sok nőnél probléma, ez a házasságot erősen befolyásolja. Az erre ható tea és gyógyszer nem hozott eredményt, hormont nem szedhetek, ezért kénytelen vagyok nulla kedvvel szexelni a férjemmel, de nem tudom, meddig bírom lelkileg. Ezzel egyáltalán nem foglalkoznak, pedig a nők 40 %-át érinti a statisztika szerint .


Köszönöm mindazt, amit menopauza jelleggel teszel. Iszonyú hasznos és hiánypótló!


Szerintem a hormonpótlást kicsit népszerűsíteni kellene, vagy legalábbis megmutatni, hogy nem ördögtől való. Unokatesóm 47, neki is korai menopauzája volt/van, de totál elutasítja a hormonokat, pedig az én tapasztalatom az, hogy ez jó. Örülök, hogy újra menstruálok, nem kell leírni magam nőként - ahogy a korai meno szakaszában igen, de ez az érzés megszűnt. Remélem, nem lesz semmi bajom a hormonoktól (ha nem dohányoznék, nem is gondolnék erre), az elmúlt egy év épp nekik köszönhetően, jó volt.

Egy menopauzás álláskereső oldal nem lenne rossz:), már 1 éve nem találok semmit 2 diplomával, nyelvekkel - sztem sejtik, h lejárt az időm, mert már 45-46 (pedig nem is, épphogy topon vagyok!):)


A tájékozottság és egy jó orvos és s sport sokat segít.


Nagyon fontos, hogy egyre több 40 és 30-as éveiben levő nő válik hirtelen, egyik napról a másik napra menopauza 'áldozatává' az egyre több nőgyógyászati nagyműtéteket követően, ami után a nőket csak kieresztik a nagyvilágba minden támogatás, megelőzés segítése nélkül, majd 1/2-1-2 év múlva kezd gyanússá és egyre biztosabbá válni, hogy az egyre több szervi, pszichés probléma a menopauza alattomos munkája.


Orsi! Nem a menopauzával kapcsolatban szeretném írni, hanem csak annyit, hogy nagyon klassz a kezdeményezésed és sok erőt, jó egészséget kívánok Neked!


Sajnos korán ért, épp elválasztotta magát a csecsemő kisfiam (elsőszülöttünk, tesó esélye is ugrott ezzel). Nem akartam elhinni, hogy már itt tartok, a család nőtagjait laza 10 évvel előztem be. Máig elkeserít, mert sok erőmet veszi el a gyerekneveléstől (majdnem 3 éves a fiam).


Nálam endometriózist diagnosztizáltak a menopausa kezdetekor. Az egyik pere fészkemet el is veszítettem emiatt. A legfontosabb lenne számomra egy megfelelő orvosra rátalálni, aki komolyan is vesz végre!


Köszönöm ,hogy létrehoztad ezt a csoportot, el tudom képzelni ,hogy mennyi munka van vele, mögötte.

Soha nem olvastam ennyiféle javaslatot, tanácsot egy helyen. Én csak Anyukámat láttam a menopauza alatt, és bennem az mély nyomot hagyott. 39 évesen már leállt a menstruációja, éveken át gyógyszerrel jött meg neki csak. Ő borzasztóan szenvedett, olyan hőhullámai voltak, a tarkóján állt a víz, és piros volt az arca .

Ja, és borzasztó fejfájásai is voltak. Én mindent megfogok tenni, ha jönnek a tüneteim. Nem szeretnék szenvedni. Köszönöm Orsi ! 🥰😘


Én még nem igazán tapasztalom ezeket a tüneteket/jeleket, de szuper, hogy Te felvállaltad és foglalkozol a témával! Követem egy ideje a posztjaidat/videóidat, barátnők ajánlottak, szerintem önmagában az is nagy dolog és minden elismerésem, hogy a 40 feletti nőkkel ilyen átfogóan foglalkozol!!