Visszakaptam az identitásomat: hidegvízi úszás és foci avagy ezért sportolj változókorban!
Fogalmam sincs hányszor kaptam instant hőhullámot, amikor egy menopauza cikkhez tartozó képre pillantottam, ahol általában a következő típusú képeket láthattam: nő ventillátorral szenvedő arccal vagy nő ágyban összekuporogva szenvedő arccal vagy nő fogja a fejét szenvedő arccal, és a kedvencem a nagyon szomorú nő elmereng a távolba. A szenvedő arc konstans. A média által közvetített képi üzenet, hogy a menopauza nettó szenvedés pedig nem igaz.
A Women In Sport (Nők és sport) jótékonysági alapítvány a Getty Images médiavállalattal együttműködve, olyan úttörő képeket és rövidfilmeket gyűjtött össze, amelyek megkérdőjelezik a menopauzában lévő nők társadalmi ábrázolását. A képek olyan nőket mutatnak be, akik átélték a menopauzát, a láthatjuk a testmozgás örömét, és azt, hogy a sport hogyan változtatta meg a mindennapjaikat, közösséget, barátságot, kalandot, szórakozást és összetartozást hozva az életükbe.
A középkorú nők sokszor érzik magukat láthatatlannak és jelentéktelennek, ez különösen igaz, ha a sportról és a testmozgásról van szó. Ritkán ábrázolják őket sport és testmozgás reklámokban (vagy marketingben) és ezen változtatni kell, hogy a nők is láthassanak olyan inspiráló képeket, amelyek bemutatják a sportban rejlő végtelen lehetőségeket. A Women in Sport #menopossibilities azaz #amenopauzalehetőség (a hashtag amit több éve én is használok!) nevű kampánya női történetekkel szeretne erre felhívni a figyelmet, és rávilágítani azokra a kihívásokra, akadályokra és lehetőségekre, amelyeket ez az életszakasz kínál.
A nőknek joguk van ahhoz, hogy jól érezzék magukat, egészségesek és aktívak legyenek. A Women in Sport kampánya szerint jó lenne:
-ha egészségügyi szakemberek is népszerűsítenék a sportot és a testmozgást, mint egyszerű és elérhető módját annak, hogy a nők jobban gondoskodjanak magukról ebben az életszakaszban;
- felülvizsgálni a menopauzával kapcsolatos edukációt;
- több és jobb munkahelyi irányelveket kidolgozni a menopauzával kapcsolatban, amelyek figyelembe veszik a testmozgás szükségességét a fizikai és mentális egészség megőrzése érdekében;
- ha a férfiak szövetségesként lépnének fel, hogy aktívitásra és szórakozásra buzdítsák partnereiket, édesanyjukat, nővéreiket, lányaikat és női barátaikat, kollégáikat, és ezt a gyakorlatban is támogatnák, például a terhek megosztásával;
- ha a középkorú nők láthatóbbak lennének a sport- és szabadidős ágazaton belüli marketingtevékenységben, valamint az átélhető előnyök erőteljesebb kommunikálása.
A menopauza egy összetett életszakasz, amely egyszerre jelenti a veszteséget és az élet újraértékelésének időszakát.
A nők a menopauza idején értékelik ha jól néznek ki és jól érzik magukat, amit szorosan követ a barátokkal és családdal töltött idő.
A nők egyharmada hagyja abba a fizikai aktivitást a menopauza idején, mégis nagy a vágy, hogy aktívak legyenek. A fizikai aktivitás segíthet a nőknek jobban kezelni és megbirkózni tüneteikkel. A menopauza kiváló lehetőség a fizikai aktivitási szokások újbóli bevezetésére és támogatására.
Nézzünk néhány történetet a kampányból!
Catherine (52) története
Catherine hetente legalább kétszer felveszi a gyerekeitől kapott gyapjú sapkát, fürdőruhát és speciális kesztyűt, és besétál a Whitstable közelében lévő észak-kenti partvidék fagyos vizébe. A hidegvízi úszást egy hasonlóan gondolkodó, támogató nőkből álló csoporttal kezdte el, amely neve "Getsalty Whitstable".
Pedig mindössze két évvel korábban Catherine még egy családi nyaralás során sem ment be Ausztráliában a meleg, hívogató tengerbe, hogy megünnepelje ötvenedik születésnapját. Az utazás után visszanézve a fényképeket, Catherine-nek nem tetszett, amit látott, és azt mondja, megszólaltak a vészharangok az agyában. A képek egyértelműen megmutatták, hogy a tengerparton maradt, eltakarva a testét, miközben két gyermeke a vízben játszott. Catherine azt mondja, hogy az ünnepi emlékek és az, hogy érezni kezdte, hogy teste olyan módon változik, amit nem tudott irányítani, bizonyos változtatásokra sarkallták. „Emlékszem, beszéltem a húgommal, és azt mondtam, hogy pocakom lett. A nővérem együttérzően mondta, hogy ez a menopauza, ez most már mindig így lesz, el kell fogadni. Amikor hazament, azon gondolkodtam, miért fogadjam el. Az első menopauza tünetem a hízás volt. "Olyan ez, mint a szerencsekerék, valaki naponta megpörgeti, és kijön, hogy ma milyen szép tünetet fog kapni ma, egész éjjel izzadni fogsz vagy viszketni fog a bőröd, vagy nem tudsz aludni vagy éppen meghízol - és tudod, hogy nem akarod ezt az egészet."
"Úgy gondoltam, hogy egészségesebbnek és fittebbnek kell lennem, mert a testem változik, ez ellen nem tehetek semmit, de megpróbálok lépést tartani vele, és jobban kezelni ezeket a változásokat. Amikor menopauzás tüneteim voltak, Louisa, éppen akkor hozta létre Whitstable-ben a "Getsalty"-t, és kezdte el a hidegvízi úszást. Hetente egyszer dolgoztam vele, ő mesélt nekem ezekről a csodálatos úszásokról, így vágtam bele ebbe az egészbe."
"Az a nagyszerű ebben a csoportban, hogy egyáltalán nincs nyomás. Senki nem kényszerít arra, amit nem akarsz csinálni, nincs verseny, semmi. Az összetartás is nagyszerű. Minden egyes nőt más-más okból értékelek ebben a csoportban. Mindannyiunkat összeköt a hideg vízben való lubickolás. Vannak napok, amikor az ember gondolkodás nélkül megy be a vízbe, máskor meg semmi kedve bemenni.
"Ne fogadd el, amit a menopauzáról mondtak. Azt mondták nekem is, hogy mindig lesz pocakom, és hogy jönnek majd a tünetek és kezelnem kell őket. Vannak más módok is. Tudom, hogy a hideg vizes úszás segített megbirkózni ezzel a változással az életemben. Úgy érzem, visszakaptam az irányítást, és jól érzem magam a bőrömben."
Carol(54) menopauza története Carol imádja a focit. Mosolyogva, vörös arccal és a futástól izzadtan sétál le a pályáról minden héten. A negyvenes évei végén kezdett el focizni, és az elmúlt néhány évben nagy örömet hozott az életébe, Carol pedig soha nem érezte magát erősebbnek és fittebbnek.
Mindig is szerettem a labdarúgást, és valahogy mindig is benne voltam, de a negyvenes éveim végéig nem volt lehetőségem játszani. Az FA 50 évig, 1971-ig betiltotta a női labdarúgást, így a hozzám hasonló nőknek soha nem volt lehetőségük focizni. Mi a kimaradt generációhoz tartozunk. Amikor 48 éves voltam, egy barátom megkért, hogy játsszak egy jótékonysági tornán egy helyi csapatban. Annyira jó móka volt, hogy teljesen beleszerettem.
"A klubbal együttműködő Közösségi Alapítvány foglalkozásokat tartott lányoknak. Volt egy projektjük, amely a lányokat a focizásra ösztönözte, én pedig láttam egy posztot, és úgy gondoltam, hogy szívesen mennék. Megkérdeztem a korosztályt, és azt mondták, hogy 14-25 éves kor között várnak lányokat. Én majdnem kétszer annyi voltam, mint ők. Arra gondoltam, hogy most már nagyon szeretnék játszani, ezért azt mondtam, hogy mi lenne, ha összeszednék néhány nőt, és csinálhatnánk valami hasonlót idősebb nőknek."
"Évek óta nem voltam aktív, egyszerűen nem vagyok az a fajta ember, aki jógázni vagy fitnesz órákra jár. Az út aljáig sem tudtam elfutni, hogy ne haljak bele, de az évek során annyira belejöttem, hogy most már tízszer is meg tudom csinálni anélkül, hogy észrevenném. Ez is fontos, amikor a nők a menopauza felé közelednek, figyelni kell a csontsűrűséget, meg kell előznünk a betegségeket, ezért nagyon fontos, hogy a nők aktívak legyenek."
"Úgy gondolom, hogy a menopauzáról való beszélgetés rendkívül fontos, nem beszélünk eleget a témáról. Szenvedélyesen szeretném, ha több kép jelenne meg a hozzám hasonló nőkről - látok képeket, és nem tudok azonosulni velük. Igazi nőket akarok látni. Különösen az én korosztályomban lévő nőknek kellene látni ilyen képeket, hogy tudják, ők is képesek lennének erre."
"Visszakapod a saját identitásodat. Mindannyian annyira belefeledkezünk a hétköznapjainkba, anyaként, feleségként. De a csatlakozó nők közül sokan azt mondják, hogy most ez az én-időm, itt az én időm, hogy aktív legyek és focizzak. Az önbizalmat és önbecsülést ad, zseniális. Mindannyian tudjuk, milyen előnyökkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve. Látom a nőket, amikor bejönnek, és nem ismernek senkit, és látom, ahogy nő az önbizalmuk, elkezdenek mosolyogni és megszeretik a focit. Szeretném elérni ezeket a nőket, akik a menopauzán mennek keresztül, ami annyira fontos, hogy amúgy is aktívak legyenek, és szeretném, ha tudnák, hogy a hozzánk hasonló normális emberek is lehetnek aktívak, és ez segít."
